|
Vadak
csillaga. Magyar
csillagnév, az Esthajnalcsillagot, a Vénuszt
nevezték így eleink. Azért
választottam ezt
a nevet honlapomnak, mert
talán ez fejezi ki a természethez, az
égbolthoz
való viszonyomat, és egy kicsit
rávilágít
hagyományaink
ápolásának
szükségességére.
A védett tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az árvalányhaj, a nagyezerjófű mind-mind fellelhető itt. Nagy örömömre a hegy túloldalán, a tölgyes-feketefenyves erdőben hollópár is fészkel. Szeretem a gombászást és igazából hasgombásznak tartom magam, így alaposan felderítettem a környék minden zegét-zugát. A szinte mindenhol előforduló nagy őzlábgombán túl felleltem a környéken cseh kucsmagombát, fenyőpereszkét, májusi pereszkét, lilatönkű pereszkét, fenyőtinórut, piruló őzlábgombát, óriás tölcsérgombát. Jellemzően ezeket szedem a hegyen. Az észlelőhelyem a kertem. Budapest fényei DK-re esnek tőlem, a többi irány elfogadható. A zenit környéke pedig időnként egészen fantasztikus tud lenni. Távoli tervem egy - a kert végében építendő - kis borospince, előtérrel, melynek a tetejére építenék egy kis csillagvizsgálót. De egyelőre a kert marad a fő észlelőbázis, ahol a meleg nyári éjszakák átvirrasztását néha sündisznók vonulása zavarja meg. Csillagászkodni Székesfehérváron kezdtem el 1985-ben, a Szabadművelődés Házában (akkor Ifjúsági Ház), dr. Hudoba György vezette szakkör tagjaként. Jelenleg Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló-ként működik. 3 évig jártam a péntek délutáni foglalkozásokra. Egyfajta misztériummal ért fel eleinte a számítógépszoba sejtelmes homálya, a kupolában, mint szentélyben pihenő 30 cm-es Newton távcső látványa. Nagy élmény volt számomra, mikor egyik nyáreste magamra maradva megtaláltam a Lant csillagkép híres Gyűrűs-ködét és gyönyörködhettem a látványában. A szakkör kis 70/700-as refraktorát kikölcsönözve Messier objektumokat vadásztam Evered Kreimer és John Mallas: Messier-album c. könyve alapján. Eléggé fanatikus lehettem, mert a leghidegebb téli éjszakákon képes voltam hajnali 2-kor is felkelni úgy, hogy egy orosz vekkert raktam egy lábosba. Hatásos volt, mindig felébredtem. A hidegtől könnyezve, remegő kézzel tartva a kis távcsövet a szomszéd ház fölötti kis égdarabon keresgéltem az objektumokat. Erről naplót is vezettem. Természetesen nekem is volt Astro-Cabinetem és apám mindenféle régi, működésképtelen fényképezőgépéből kioperált lencsékkel ötvözve próbáltam összerakni kis távcsöveket több-kevesebb sikerrel. A "szakirodalmat" is szorgalmasan gyűjtöttem: Kulin György: A távcső világa, A kis csillagász távcsöve; Hédervári Péter: Ismeretlen naprendszerünk, Képes csillagvilág; Isaac Asimov: A robbanó Napok; Steven Weinberg: Az első három perc; a Föld és Ég sokévnyi kiadványa és még jópár könyv. Természetesen a sci-fi irodalmat is szívesen lapozgattam, leginkább Lem írásai tetszettek.
A bolygó és Holdfelvételeket egy Canon Powershot A520 géppel készítem, amit egy gyári előtétlencse-adapterrel és egy fotógyűrűvel rögzítek jellemzően a 15 mm-es Gold Line okuláromra. Előszeretettel használom az M42-es Pentacon 2,8/135 MC és a Pentacon 4/200 teleobjektívjeimet is.
|